Pár napja attól zeng a sportsajtó, hogy a Portugália-Magyarország világbajnoki-selejtező mérkőzésén a magyar szurkolók nemzetközileg ismert, trágár szavakkal illették a világ jelenlegi egyik, ha nem a legjobb focistáját. Úgy döntöttünk, mi is leírjuk gondolatainkat az ügyben.

A magyar drukkerek a nyári foci EB során is elővették a "Cristiano homosexual, homosexual!" rigmust, sőt mi több, már korábbi selejtezők alkalmával is előkerült. Bár a homoszexuális kifejezés nem trágár, a szövegkörnyezete miatt bántóan hat.

 Kétségtelen, hogy nem valami ízléses más emberek vélt nemi identitásával foglalkozni egy futballmérkőzésen, hiszen elsősorban a futball élvezetét és a sportszerű biztatást kellene előtérbe helyezni, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy Cristiano Ronaldo pályafutása során rengeteg hasonló üzenetet kapott. S hogy miért? Egyszerűen azért, mert az egyik legjobb focista a világon.

Mi magyar szurkolók nagyon örülnénk annak, ha lenne legalább megközelítőleg hasonló képességű játékosunk, mint amilyen Cristiano Ronaldo. Sajnos nincs. Az ellenfél legjobbját pedig "ősidők óta" heccelik a szurkolók. Ez tény. 

Ahogy az is, hogy az efféle szidás átlépheti az érzékeny lelkű emberek tűrőképességét. A magyar emberek is elismerik a tehetségét, és azzal is tisztában vannak, mennyit tesz a jó ügy érdekében. Nem nézi le látványosan ellenfeleit, elsőként érkezik és utolsóként távozik az edzésekről, különböző szervezetnek és rászorulóknak adakozik. Ez mind becsülendő. Az, hogy honnan indult, és most hol tart, természetesen elismerésre méltó.

Ettől függetlenül vannak olyan jelenetek, melyek megmosolyogtatóak. Gondoljunk csak például a 2016-os franciaországi EB-n tapasztalt, már-már klasszikussá vált dührohamára, amikor is minden igyekezete ellenére a magyarok újabb gólt szereztek:

 A magyar válogatott biztos továbbjutóként játszott, a portugáloknak pedig égető szüksége volt a pontszerzésre a továbblépéshez (és később az EB megnyeréséhez). A világ egyik legjobb játékosa dührohamot kap, mert a mi lesajnált fiaink a 3.(!) gólt szerzik a nagy Portugália ellen! Hát persze, hogy kinevetjük! Hát persze, hogy büszkék vagyunk! Előtör belőlünk egyfajta dac, hiszen 44 hosszú évet vártunk erre a pillanatra! Cristiano Ronaldo, a világ legjobbja pedig szinte tehetetlen...(azért persze lőtt két gólt).

Nem kell álszentnek lenni! Ha éppen nem a futball világában, akkor az élet más területén biztosan mindenki volt már kárörvendő. Vagy gondoljunk csak az úton elénk vágó autósra, az általunk kinézett parkolóhely elfoglalójára, a sort feltartó állampolgárra, stb... Az ilyen esetekben a magyar szókincshez hű káromkodáshullám előtörése során már nem vagyunk ennyire kritikusak magunkkal szemben, igaz?

Én azt mondom, hogy teljes mértékben szükségtelen az amúgy is széthúzó társadalmat még inkább megosztani, és a polgárpukkasztás helyett egy-egy fejcsóválással el lehetne intézni a dolgot. Talán sokan nincsenek tisztában vele, de egy-egy válogatott mérkőzésre eljutni akár százezrekbe is kerülhet. Ezek a szurkolók hóban-fagyban is útra kelnek, hogy biztassák nemzetünket.

Ez persze nem mentesít senkit az alapvető társadalmi normák betartása alól, de ha nem is értünk egyet a szurkolók viselkedésével, érdemesebb lenne a nemzetközi sajtóban kiállni saját nemzetünkért.
Sajnálatos, de vannak ennél jóval égetőbb problémák az ország mindennapjaiban.

Más kérdés, hogy a szombati mérkőzésen ismét parádézó Ronaldo ellen nem volt ellenszer, s a sima 3-0-ás vereség során is előkerült a szidalmazása. A mérkőzés előtti "zrika" még a nyári élményeknek szólt, később pedig inkább a csalódottság miatt zengett szidásától az aréna.

A portugál válogatott játékosa, a Besiktasban futballozó Ricardo Quaresma a mérkőzés után pedig megtalálta szurkolóinkat: 

Nagyon jól tudják biztatni a saját csapatukat, de amit olykor művelnek, az embertelen. Cristiano Ronaldo sokkal több tiszteletet érdemel, hiszen az ő nemzetük gyermekein is nagyon sokszor segített. Jár neki a tisztelet, ő a világ legjobb játékosa.

Igaza van, teljes mértékben tiszteletet érdemel, ahogy fentebb is leírtam. S bár nem illik mások nemi identitásával, származásával, magánéletével foglalkoznia az egyszeri szurkolónak, Quaresmanak is előbb a "saját háza táján" kellene rendet raknia, a portugál szurkolók ugyanis egymással voltak elfoglalva a mérkőzést megelőzően:

J